Az jutott róla először eszembe, hogy ilyesmi bandákat szokott a NO REGRET Production is leszervezni meglepetésszerűen. Abszolút nem volt meg, de látod, hogy mindjárt jönnek, rákeresel és kurva frissek. Ami a Hang esetében nem csak a hangzásukra igaz, mert ahogy nézem a zenekar rajongói oldalát, ott tavaly októbertől vannak bejegyzések, szóval maga a formáció is egy teljesen új sztori. Az ötszámos EP itt lejjebb pedig egy kafa kis bemutatkozóanyag, ami a Quickness lemez környéki Bad Brains időszakot juttatta még eszembe úgyszintén. 

Kicsit elkéstem ezzel a bejegyzéssel, két konkrét okból is. Az egyik, hogy már januárban kint volt ez a kislemez. A másik, hogyha januárban nem is, de pár napja, nőnap alkalmából mindenképpen az új Torsö felvételeket kellett volna megosztanom. Két srác és két harcos csaj meg a műfaj kibaszott ereje és veleje. Hasonlóan, mint a G.L.O.S.S., legalábbis ami az üzenetértéket illeti. A koncertekről készült videókat, koncertfotókat nézni pedig öröm, fontos a hiteles bandák támogatottsága, mert a nőkért kiálló szavaknak kurvára van létjogosultsága. 

Mint a Gatecreeper tagok másik bandája, így ismertem meg őket. Ehhez képest - mármint, hogy máshol is játszanak - a Spirit Adrift  egy elég aktív zenekar. Még négy éve sem léteznek és már a harmadik nagylemezt mutatják befele, melynek ezúttal Divided By Darkness lesz a címe.

A Diskobra is írt erről itthon egy másfél percest, de nyilván nem ők az egyetlenek, akiknek feltűnt, hogy hibás a program. Az egzisztenciális szorongás fogságában nincs választásunk bassza meg, nem dönthetsz úgy reggel, hogy otthon maradsz, mert ha nem állsz be a sorba, a fennálló rendszer kiéheztet a gecibe. A robotpilóta üzemmódnak azonban kiváló a marketingje és a száraz napi rutint úgy adják el nekünk, mintha az az önmegvalósítás csúcsa volna. Ha jobb cipőd van, már majdnem ott vagy. Ha a kocsid ezüstmetál, a csúcsra értél, te vagy a király. Így tűnik el az életünkből pont a lényeg, vagyis a maga az élet. Szarkasztikus humorával pedig eme súlyos kérdésnek az élét üti el az ausztrál Vintage Crop. 

A svéd crust színtéren van pár banda, akik lelakták magukat, ők lettek a lakodalmasok. A Martyrdöd azonban még az utolsó lemezével is aratott, a List szerintem simán elég éles. Meg nem is biztos, hogy emelni kell a tétet, lehet csak nagyon magas rajongói elvárás az, hogy a banda úgy lepjen meg, mintha még soha nem halottam volna. Vagy mint a Sekt és a Paranoia. Tíz és hét évvel ezelőtt, de előtte volt még kettő, meg jött még kettő, szóval az összesen hat. Most meg jön a hetedik Martyrdöd lemez májusban. 

Már szerepelt itt bejegyzés a Pure Drivel lemez közelgő megjelenése kapcsán, de azóta ezen már túl vagyunk. A hetvenes és nyolcvanas évek brit punk rockjának befolyása, az erős igény, hogy újra bakancsok járják a táncparketteket, abszolút kiteljesedett. A harmadik Kicker nagylemez is nagyon fasza lett. A punkveteránok hobbizenekara simán megírta azokat a számokat, amiket a gyerekek már nem tudnak. Pedig semmi új a nap alatt. Dave Ed, Dave Mello, Matt Parrillo és Pete the Roadie az autentikus hangzást választották, sokban nem kanyarodtak el attól, amit régen a Subhumans hozott, de akkor is üt a dolog. Mert ebben az egész szarba ők is, és mi is szerelmesek vagyunk. Ezért mindig működni fog a dolog. Oxycotin and Vodka Pills és Down to the Bunker és ennyi! Hiába mondják, ez nem tud meghalni! 

Nem egy nőnapi köszöntő az új Kool Keith videó sem, az biztos. A Clive Davis című szám klipje a szokásos mintát követi, ami az elmúlt Keith éveket illeti. Azaz nagyon súlyos nők, nagyon súlyos arcok, kendőkkel becsavart strici stíl, bundák és verdák. Mondjuk a mester sosem hazudott, mert tényleg ő a legjobb. A sok egyformaság világában bontja a formát vagy harminc éve kifele. Az új szám alapja és szövege is összekeverhetetlen bárkivel. Miközben semmi sem az aminek látszik, mert a hímsoviniszta troll csak tükör és fika, kompletten az egész kiüresedett műfajnak. A videó mellé az viszont nem lett közölve, hogy ez már egy közelgő lemez egyik része-e, de a kiadások tekintetében roppant aktív legendánál egészen biztosan valami ilyesmiről lehet szó. A videó a Clive Davis című számból készült. Alatta a másik Bill Belichick...

Tegnap volt egy cikk az új Greenmachine lemez kapcsán, így kötöttem ki a japán Daymare Recordings másik bandájánál. Az új Greenmachine szám szólt, majd mikor vége lett, váltott a soundcloud és valami sokkal érdekesebb zene kezdett el kibontakozni. Az Invisible War remix változata volt az első Granule szám, amit meghallgattam és a szaxofon ezzel a mély és dinamikus ambient kísérettel azonnal megfogott. Hipnotikus cucc, olyasmi énekkel, mint az új Daughters. A számra rákerestem máshol is, ott megtaláltam az eredetit, de az meg teljesen más képet adott. Rituális dobok, archaikus vízió, mint egy másik verzió. Egyértelmű, hogy rá kellett menni a bandára. 

Végtelenítve nyomja a csávó a csibész szlenget, mögötte Bart Simpson pólóban laptopról pakolja a spanja és közben lazán sörözget. Napjaink egyik legötletesebb és legminimalistább zenei társulása a Sleaford Mods, ez kétségtelen. Annyira angol, hogy néha nem is érteni, de kurvára szerethető, így smakkolni fog végül, akármit nyomhatnak. Az elmúlt tíz évben pedig úgy érzem a lemezeik is egyre színesedtek, mert egyébként tényleg így csapatják, nyomnak ezek bármit. Bár a stílusuk már az elején is megfogalmazhatatlan volt, de a pár hete megjelent Eton Alive a Sleaford Mods eddigi legeklektikusabb albuma, legalábbis szerintem.

Ha valami eredeti megmaradt még a vadnyugatból, az Dylan Carlson és az Earth. A nyolc album bármelyikét hallgatva képtelenség nem hegyek elé vetülő tájakra, kiszáradt kavicsos tómedrekre és hosszú magányos hetekre asszociálni. Lassú, forró napok nagyon amerikai zenéje. A drone és a folk keresztezésével utazás, tekergő csörgőkígyó, óvatosan bekúszó belső munka, spirituális beavatás. Én ilyesminek hallottam ezt a zenét mindig és élőben is ilyennek hatott. A Primitive and Deadly is sokszor lement négy évvel ezelőtt, hatalmas hangulata van. A duóban alkotó Earth pedig most újabb lemezt rögzít - Adrienne Davies dobossal -  melynek címe Full Upon Her Burning Lips lesz és május 24 - én jön majd. A Sargent House kiadó videócsatornáján tegnap startolt az első meghallgatható rész: Cats on the Briar.