Az megvan amikor rácsúszol valamire és egy darabig csak olyasmiket akarsz hallgatni? Megcsinál Dax Riggs, napokig hallgatsz egy Townes Van Zandt vagy egy Bain Wolfkind lemezt, Mike Williams III után rájössz, hogy ott van még Jay Munly, de az éhség mégsem múlik el, kell még, hogy rád járjon valami…

Úgy kezdtek be, mintha az egész lemez ordenáré paraszt d-beat lenne. Aztán jött a Trial és azok a furfangos poszt-punkos felhangok, amik jól bekevertek, de megállapodni valaminél még itt sem tudtam, mert a jó öreg speed / thrash vonalból is bőven kaptam. Hozzáteszem, mindezt kurva jó, garázs…

A Purge volt az első lemezük, elég rövid idő alatt evett ki belőlem egy részt, pedig nem egy gyors zene, ez inkább lassan hatol befele. Azt hiszem a CVLT Nation hasábjain lett toplistás a doom / sludge kategóriában, ott találtam rá és az a fajta cucc lett, ami megmaradt, velem maradt. Sanyarú sorsú…

Múltkor olvastam valahol, hogy a Bohren und der Club of Gore hasonló, mint a Neurosis és abszolút értettem, hogy a szerző miért keres kapaszkodót egy olyan banda nevében, ami zeneileg azért elég távol van az általa tárgyalt előadóktól. Mert van ez a másik szint, ahol kategóriában már nem, csak…

A kilencvenes évek közepétől kezdett kicombosodni, kétezerben már, mint a bozóttűz terjedt és szabdalta szét az arcunkat. Aztán alig pár évvel később meg alig lehetett találni egy rendes régi sulis drum n bass vagy  jungle bulit. A hiányérzet manapság pedig még erősebb, mert csúnyán leszűkült az a…

Van olyan, hogy az új zenék épp nem kapnak el, de olyan nincs, hogy nagy baj legyen, mert mindig van hova visszanyúlni. A japán hardcore punk jelentőségét szerintem senkinek nem szükséges újrarágni, de random rajongani érte simán bárhol és bármikor. Szépszámú legenda, meg azoknak az összes cucca,…

A Sunn O))) is inkább jelenség és csak azután zene. Basszustól fuldokló membránok, úgy zsibbasztanak, úgy olvasztanak, úgy hatnak, mint a drogok. Élőben színház, archaikus álmodás, gomolygó, hullámzó révület. Stephen O'Malley és Greg Anderson doom temploma nem teljesen véletlenül hordozza a…

Bud Spencer és Bujtor István. Elvis Presley után Komár Laci. Meg Billy Milano és ez a Step On It állat. Itt mindenből lesz egy ugyanolyan, nagyon súlyos az egész sztori. Magyarország legcudarabb fémtölcsérébe pedig megint került egy gombóc fagyi. Amit benyalni csak úgy lehet, ahogy a titánium…

Ismét egy fasza kiadó a listán, az athéni Unspeakable Axe Records két pengeéles kiadványt is kipörget a héten, szóval elég durván bekezdi az évet. Nem az első és nem az utolsó éhes, gyilkos dél-amerikai bandát támogatva, akik a régi sulis bőrnyúzó thrash pártját fogják azon a vidéken. Mert a…

Érdekes, hogy harminc éve sokkal jobb cyberpunk mozik készültek, mint manapság, pedig jóval fejlettebb a filmtechnika, a disztópikus jövő témája aktuálisabb, mint valaha és az irodalomban is temérdek a tök korrekt alapanyag. Az utóbbi idők filmjeiből ez mégsem jön át, zenei…