A kilencvenes évek közepétől kezdett kicombosodni, kétezerben már, mint a bozóttűz terjedt és szabdalta szét az arcunkat. Aztán alig pár évvel később meg alig lehetett találni egy rendes régi sulis drum n bass vagy  jungle bulit. A hiányérzet manapság pedig még erősebb, mert csúnyán leszűkült az a réteg, ahol ezt a stílt még profin nyomják. Ezért is esett jól Christoph De Babalon új cucca. 

Jóféle sűrű dzsungel, rideg drum n bass hibrid, amibe a billentyűkkel ver még egy kis feketét, hogy olyan borult legyen a hangulat, amihez templomi gyertyát kéne gyújtani. A két műfaj hajnalának hangulata, némi breakcore tempóterror mikor torzul, na ilyesmi ez a kislemez. A veterán berlini producer közvetítésében, akinek számtalan korábbi cucca is korrekt utat mutatott ennek a műfajnak. Hét nagylemez és az apró, az itt hallható Hectic Shakes pedig még mindig kitart, nem kis szigorítással. Ha bárki tud valamiről, ami csak kicsit is hasonló és itthon fog megtörténni buli szinten, azonnal írjon rám. Klute és Teebee jutottak eszembe, ez is abszolút hasonló. A legsúlyosabb aranyévek, oltották a villanyt, aztán hozták a sötétet.