Mikor kitaláltam a Fekete Macskát, olyan felületre vágytam, ahol minden elfér. Zenei értelemben és azon túl is. Tudom nem mindenki van így vele, de én igyekszem széles térben mozogni, mozdulni mindig valami újra, mert korábban, mikor egy ismert rockblognak írogattam, már halálra untam magam az egysíkú terjedelmektől. Nekem az évek sok új kedvencet hoztak a legkülönbözőbb stílusokban és egy jó doom lemez épp úgy lehet gyémánt, mint egy grind vagy éppen ez. Azaz Kamaal Williams, akinek a nevébe már korábban is belefutottam, de a New Heights című új kislemezétől most megint fényt kaptam.