Van, hogy nagyon sokáig nem érsz oda, de egyszer csak megérkezel. Bevallom három évvel ezelőttig Nagaarum munkáit egyáltalán nem ismertem és lehet máig nem ismerem, ha nem ő adja ki az utolsó Nadir lemezt. Aztán láttam a harminc darabra limitált fadobozos kazettákat, ezeken keresztül pedig, hogy…

Akik száz éve már, hogy csak sötét, elszigetelt, dühöngő és elmenyúzó cuccokat hallgatnak, azoknak sem a statárium, se karantén újat nem mutathat. Viszont egy nyolcperces UEUM remix még igen. Emberünk meghallgatta az új Havária lemezt és szívében nyilván neki is menetelni kezdett egy lelketlen…

Ebben a garázsban a noise és a krautrock valahogy faszán egymásra mozog, de ha meghallod, hogy mit nyomnak ezek az angolok, egyből tudni fogod, hogy igazából ők is csak punkok. Néha, mint SST Records egyik régi, őrült brigádja, csak ez egy abszolút mai zenekar. Akik ezzel a rendhagyó névvel, 2018…

Tabletták és alkohol, semmi szükség érzelemre. Eme nemes sorok tiszteletére pedig csinálni kéne egy ilyen ki a legnagyobb gyászbánatpunk versenyt a pincében. A budapesti Disdain nyugodtan nevezhetne, mert nekik is sikerült megírniuk azokat a verseket, amik az olyan punkokra emlékeznek, akik baszták…

A Peter and the Test Tube Babies nekem sosem volt egyértelmű. Egyrészről vannak legendás villanásaik, mindemellett meg azok a szar számaik, amiknél maximum fáradtan lerúgom a büdös zoknit, de ennyi. Ezt is a Soberphobia című albumig bezárólag, így mostanában nem is igazán tudtam, hogy mi van ezekkel…

Szoktak így kezdődni cikkek: Örülhetnek a metálosok! Az ilyesmi dumáktól én mindig beszarok, de ez esetben, ha akarnék se tudnék elsütni hasonlót, mert szerintem a finn Oranssi Pazuzu már rég nem azt játszik. Viszonylag későn fedeztem fel magamnak, de a Värähtelijä album után minden szarrá…

Ahhoz képest, hogy a kezdetekben tini nindzsa teknőc sztorikat akartak átültetni a szövegekbe, jól megváltozott a koncepció. Mondjuk az eredeti felállás is a Spazz típusú powerviolence mellett tette le a voksot, de a későbbiekben az ACxDC már minden tekintetben többről szólt, mint sima gimis geg,…

A kilencvenes évek nálam nagyon sok mindent kinyitott és ahogy mentem bele került képbe a Nyugatinál az az antikvárium, ahol fénymásolt borítós kazettákon lehetett megkapni, amit máshol nem igazán. Onnan volt Butthole Surfers, Lard és The Jesus Lizard. A Today Is The Day viszont ezek között is…

Az utolsó nagyon erős New Wave of British Hardcore emlékem, hogy ott kellett hagynom a pulton egy Arms Race kislemezt, mert már nem volt készpénzem. Esküszöm nem volt könnyű, hogy ezt az egészet kiheverjem. Előtte jött ki nem sokkal a Game No One Wins című anyaga én meg épp újfent beszartam, hogy mi…

Már éltem mikor a csernobili atomkatasztrófa bekövetkezett és mikor pár nap titkolózás után kiderült sem kísérték olyan intézkedések, mint amik most vannak. Hétköznapok feszülnek egy egyre szigorúbb karanténfalnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a Primitive Man és a Full of Hell sem fog Pesten…