Két lépcsőházat takarítok, a szélsőt és a miénket. Ilyenkor hallgatok meg mindig egy vagy két friss lemezt. Söpröm fel az elsőt, a fülesben az új Possessed üvölt és a Demon című szám épp jó helyen kapja el a tökömet. Szóval partvissal a kézben én is elkapom a szólót és teljes átéléssel nyomom a…

Tranzisztoros agybaszás 4! Avagy az új albumuk is remek ok, hogy harmadszor is megnézzem őket júliusban élőben, mert szerintem zajt összekavarni az emberi elmével csak így érdemes. A Full of Hell tíz éve sokkol és ebben meglépett különböző szinteket, minden egyes kísérletével felrobbantotta a…

A Short Sind, vagyis a második Halshug album is lassan három éves, de esetemben nem halványult meg azóta egy percre se. Ezért van az, hogy a júliusban megjelenő Drom című új cucc, az év egyik leginkább várt lemeze. Vagyis jól megtekert ez a tarkón baszós, dán crusty hardcore lábsöprés, aminek…

Azt hiszem az egyik banda pólójának hátán keretezte a szokásos koncertfotót ez a szöveg:"Valaki azt mondja ez halott, de mi sosem fogjuk elfelejteni." Ez ugrott be először, meg mikor múltkor Judge póló volt rajtam és a Touch zenekar haverjai meglepődtek azon, hogy én is magyar vagyok. Mert itthon ez…

Ha lenne egy időgépen, rohadjak meg visszamennék. Mert arra kurvára kíváncsi lennék, hogy az amiben most élek, az valóban az én korom, vagy csak egyszerűen valami durván elcsúszott. Gyanúsan behúz ugyanis a sötét múlt, egy szál gyertya fényénél a levágott fejek, irdatlan katedrálisokban hajlongó…

Steve Von Till mondjuk az a faszi, akinek minden elhiszek. A Neurot Recordings pedig az a kiadó, akiktől mindent megveszek. Náluk jelent meg pár hete az új DEAFKIDS lemez, méghozzá az említett Neurosis frontember személyes és lelkes ajánlásával. Szóval egyből belementem vállal, pedig tavaly mikor…

Komálom mikor a régi interjúkból kiderül, hogy akkoriban mindenki hallgatott mindenkit. A nyolcvanas évek legelején a punk zenében volt egy kurva nagy robbanás, azt úgy szétrepült a sok szilánk, hogy az faszán tele is vágta azt a televágott évtizedet. Rohadt sok név és a feltárásnak még nincs is…

Két évvel ezelőtt az Assembly of Disturbance elnevezésű háromnapos fesztiválon egyszer már terveztük őket megnézni Londonban, de akkor valahogy nem jött össze. Aztán pár hete Feri barátom kiszúrta, hogy az új album megjelenése kapcsán megint lesz két koncert és itt már nem volt visszaút. Számomra…

Már annyiszor leírtam, hogy Claypool papát a zenében hova sorolom, hogy magamat is unom, szóval tovább nem is taglalom. Viszont itt van ez a Lennon gyerek, akit talán meg sem ismertem volna, ha a Primus emberkével össze nem szűri a levet, pedig nagyon úgy tűnik, hogy őt is tudni illik és kurvára nem…

Volt Grandpierre Attilának egy remek írása anno, ahol az extrém zenék szimbólumkészletét a régi világ megmentéseként emlegeti. Koponyák, hegyek, halál, tűz, maszkok, egek és poklok. Az imádatunk és félelmeink totemei. Stephen O'Malley és Greg Anderson mítoszteremtő zenei kísérletével kapcsolatban…