A két éve megjelent előző lemezhez is készült pár videó, a Xiu Xiu zenei kísérleteihez a képalkotás nyilván szorosan kapcsolódik. A klipek pedig hasonlóképpen elrugaszkodottak és provokatívak, mint ahogy maga a zene is. Az új számban sem találni túl sok kapaszkodót, vagy bármi ismerőset, de az…

Ezidáig nem kísértem le ezt a hiányt ilyen pontosan, de most hogy olvastam belegondoltam és még tényleg sosem láttam Daughters videót. A tavaly megjelent elképesztő lemezhez is csak szöveges cuccok készültek, szóval több mint tíz évnyi fennállás után tényleg ez az első. Viszont ez nagyon szépen…

Az is eltartott egy darabig, amíg magamnak beismertem. Aztán az Ultraviolence album idején már nyíltan bevállaltam. Nem könnyű rajongani érte, mert leginkább csak a szomorúság árad ebből a nőből, de olyan finom eleganciával, drága és bársony hangon, amit nem lehet kívül hagyni. Beengedtem és…

Azt meglehetősen tudom tisztelni az öt göteborgiban, hogy nem lakták le az At The Gates nevet. A kilencvenes években, mikor a butuska kritikusok kurvára temették a metált, az At The Gates épp az áttörés kapujánál állt. Viszont a dallamosabb albumok, fogósabb refrének, pénzes nyári fesztiválok és…

Biztos sokan vitatkoznának velem, de az utolsó Howling For The Nightmare Shall Consume című Integrity lemez egy tíz per tízes metál istenség. Leginkább az új gitáros Domenic Romeo végett, aki az Integrity vastag metál hatásait gyémántszépségűre kristályosította kifele. A semmiből előkerült új…

Jó pár emberrel beszélgettem erről és úgy néz ki ezzel a tapasztalattal sem vagyok egyedül. Míg a nagyköltségevtésű amerikai filmek kilencven százalékát végig sem bírom nézni, addig a Netflix által legyártott produkciók közül azért háromból egy beüt. Persze ezek többnyire sorozatok voltak eddig, de…

A hazai közönségnek már kétszer is volt szerencséje látni a színpadon Anna Von Hausswolff kisasszonyt. Először a hajón egy rövidebb szettel, mint vendégművész, még valamikor a Dead Magic lemez előtt. Aztán tavaly augusztusban a Fekete Zaj fesztiválon fent a Mátrában, akkor már…

Húsz évvel ezelőtt öt forintot sem tettem volna arra, hogy egyszer ezt fogom írni. Még tíz évvel ezelőtt is csak ízlelgettem, de azt hiszem akkor már éreztem. Ma pedig már ki is merem jelenteni, hogy számomra David Bowie az, aki egyszer minden idők legjobb előadóművésze lesz. Fel kell nőnöm hozzá,…

Tegnap írtam az Idles zenekar új albumához és videóihoz egy ajánlót, amit pont azzal fejeztem be, hogy direktbe hívtam fel a figyelmet a poénra, amit az I'm Scum klipjében szórt el Joe Talbot énekes. Az utalás pedig a Sleaford Mods két tagjának szólt, akik szerintem simán a bristoliak haverjai.…

Ez egy rövid bejegyzés lesz, sima tiszteletadás a Cephalic Carnage zenekarnak dedikálva. A banda a kilencvenes évek elején csapott a lecsóba és death / grind vonalon indult ez a legendás történet, de túl sok mindent nem akarok itt leírni, amit amúgy is mindenki tud, vagy elolvashat máshol. A lényeg,…