Idén nem kell elkönyvelni, hogy mi volt meg és miről maradtam le, mert csak veszteség van. Tavaly viszont még a legtöbb tervezett bulin ott voltam, kivéve egyet és ez volt október végén a Street Sects. Pedig úgy három éve már, hogy követem a texasi duót minden kiadott anyagon át, mert kurva jól…

Az első három albumtól bárhol és bármikor behorpad az arcom, de azért az is tény, hogy később jelentek meg bőven vitathatóbb jelentőségű Integrity cuccok is. Konkrétan úgy tizenöt évvel ezelőtt már nagyon úgy festett, hogy ez a banda is lelakja azt a nevet, amit hardcore térképre elég keményen…

Emlékszel, hogy mit művelt Alice Cooper a Black Juju című számban? Aztán arra, amikor a Stooges a We Will Fall címűt hatvankilencben megírta? Elképesztő állapotok uralkodtak a rockzenében, mikor a kiégett elmékben a hallucinogének, voodoo szertartások tanulmányozásába kergette a kíváncsi hippiket.…

Jön a hír, hogy új banda alakult Power Trip meg Fucked Up tagokból, te meg egyből azt gondolod, hogy most ugrasz fejest egy újabb istentelenül dühös crossover pokolba, de ezúttal nem így van. Bár a készülő anyagot a Quality Control HQ és a Triple B Records gondozza, az egy a kilencvenes évek…

A Feast For Water című MESSA lemez számomra felülmúlt minden doom cuccot a megjelenésének évében. Az olaszok elképesztő színvonalon alkotnak, ahol egyszerre van helye súlynak, szaxofonnak, klasszikus metálnak és bluesnak, egy nagyon komor és nagyon finom szövedékben. Részben azoknak a legendás…

A patkány karantén egy kimondottan mosdatlan, de kurva rövid crust anyag. Hallgattam volna még egy darabig, ahogy a csaj gecire üvöltözik, mert amúgy nagyon élem ezt a fajta állatot. Amolyan mentális állapot, amivel gondolom bezárkóztak a próbaterembe és aztán kihányták punknyelven, hogy csak…

Mondom, hogy The Spudmonsters. A kilencvenes évek első fele és Cleveland. Most viszont Kaliforniában hozták össze hasonlóképpen a dolgokat, ahol a nyolcvanas évek pörgős hardcore tempója pörköl, kombinálva a régi sulis crossover / thrash döngöléssel. Az új Rotting Out lemezen szinte mindent…

Hogy a Boy Harsher az egyik legjobb synth pop / dark wave duó manapság, ez nem is kérdés. A régi Pain, vagy a tavaly megjelent Careful a fülesben és úgy futni sötétedés után a lakótelepen este, hatalmas szertartás. Mindent átmentettek az új évezredbe, ami nagyon jól el lett kapva a nyolcvanas…

Egy negyven éves zenekar, három ember személyében fix maggal és tizenegy lemezzel. Az Einstürzende Neubaten nem stílust, hanem stílusokat teremtett, azzal ahogy folyamatosan kísérletezett és tolta kifelé a zene határait zajig, ami olykor vad volt és néha szelíd. Hihetetlen, hogy berlini zenekar új…

Tisztán emlékszem, mikor először beütött a Path of Totality. Még Amszterdamban laktam és épp egy törött ablakkal bajlódtam, mikor lejött a màsodik Tombs lemez. Egy rohadt hideg, esővel megbaszott napon szegezte nekem a Relapse, én fogtam a kurva nagy szegeket és miközben hallgattam, a fennálló…