Oké. Aki pörgeti lefelé a CVLT Nation cikkeit az most nem fog hanyatt esni, mert valószínűleg túl van már ezen a kislemezen. Mondjuk lehet, hogy az sem dob egyből egy hátast, aki még nem, viszont én elég jónak éreztem a Section H8 bemutatkozó anyagot ahhoz, hogy ide is kipakoljam. Meg nem is ugyanaz a hozzáfűzni valóm, mint amit ott olvastam. Ők az irgalmatlanul beteg hardcore bandaként konferálták fel őket, pedig szerintem könnyen szerethető anyagról van szó, bár tény, hogy első nekifutásra nem ettek és nem vettek meg engem sem.

Írtam két hete egy City Hunter nevű bandáról, nos ők tényleg atom betegbe nyomják, zajosak, durvák és sikít, az nem egy könnyen emészthető brigád. Ezt a kislemezt ellenben azok is komálni fogják, akik a Biohazard, a Blood for Blood vagy az All Out War szép emlékeivel a szívükben készülnek leélni egy kibaszott életet. Az első két perc abszolút úgy is hozta be a kilencvenes éveket, hogy meggyőztem magam, megint sem újat nem fogok hallani. Ami részben igaz is lett, de második hallgatásra a Melting Plot már nagyon adta. Nem hallgattam mostanában olyasmit, ahol így nyomnák a vokálokat, két énekes van és az odapörkölős, kapkodós hardcore / metal is bejött, részben ilyesmiken nőttem fel. Ugatós, mutogatós, kis groove, kis szaggatás, semmi giccs, azt jól van. A harmadik hallgatásnál már nagyon jó haverok voltunk. Simán érdekelne egy nagylemeznyi terjedelem is.