Tavaly már volt egy kislemez, azon négy spanyol nyelvű szám szerepelt. Egyenesen az oregoni crust fészekből, mert Portland az amerikai d-beat viharok fővárosa. A Frecuencia De Muerte ugyanis egy új Brad Boatright banda, ahol Speedwitch, Peligro Social és Terokal tagokkal megy az örömzene, vagyis a kegyetlen metál punk legtermészetesebb lepusztulása. A From Ashes Rise, a Warcry és a Deathreat is totál alapbanda, szóval írhatnám, hogy Brad csak a szokásos formát hozza, de van itt bőven különbség is.
Boatright most megint csak gitározik és a Terokal frontember Eduardo énekel, nyilván ezért is lehettek spanyol nyelvűek a szövegek. Ez pedig az egészet abszolút megdobja, az F. 'Em és az Altarmas is két kurva jó hangulatú téma. Frankón átmennek tarajosba, mint az ősidők latin-amerikai hardcore hangja. Hatalmas hódolat a nyolcvanas éveknek, a No Habrá Paz is kajak thrash tornádó, de nagyon elkapták hozzá ezt a motoros d-beat rocker hangzásvilágot. Japánban a legelején mindenki csak Motörhead lemezekre hajazott, ezért nyomtak el ott is vagy ezer olyan számot, mint a Capaz De Morir. Ettől függetlenül viszont nagyon komoly, hogy ennyire be tud súlyosodni a rock and roll. A Parasitos Mentales szólója kötelező, a Pacto Mortal meg simán csak slágerem. Tragedy, Genöcide, Talk is Poison, Pisscharge és Inepsy rajongóknak is ajánlom...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.