Olyasvalaki osztotta meg, akivel a kapcsolat az itt megosztott dolgokon kapcsán lett. A Zorn új kislemeze kegyetlenül betalált, nem ismertem a bandát, de tényleg kivehetetlenek a lejátszóból. Esküszöm, mintha nekem írták volna, pedig nyilván kurvára nem, de az első hangtól az utolsóig úgy épül fel ez a cucc, hogy benne van minden, amit ezekben a zenékben a legjobban komálok. A tény, hogy a legjobb metál lemezeket mindig punkok csinálják, ismét beigazolódott. A Castle of Death öt száma, ahogy írni szokták definíció. Crust, speed és crossover vonalon a lényeg tömören. 

Az említett stílusok kereszteződésében rohadt egyszerű, de fogós, penge témák és egy zseniálisan elkapott hangulat. Minden, amit ismersz és már véred, de ahogyan még soha nem csorgatták, vagy valami ilyesmi érzés. Nagyon elkapott énekkel, tökéletesen karcoló crust hang, de valami furfang, ami korántsem pokol vagy komor, inkább szórakoztató valahogy. Pedig tornádó a cucc, gázpedál punk metál, nagyjából a legjobb, amit az idén hallottam. Viszont most már kajak szétrajongtam, szóval szóljon, ami magáért beszél. Már most várom, hogy mit raknak még össze. Végül is, ez tavaly májusi anyag, szóval lehet valami hamarosan megint beakad.