Azt lehetetlen leírni, hogy a punkban ezek vagy azok az évek voltak a legjobbak. Hardcore vonalon ma is ott van az a kétszáz, vagy hétszáz név, amit teljes nyugalommal és szinte azonos súllyal lehet pakolászni a nyolcvanas és a kilencvenes évek bandái mellé. A metálban is megvan ez a reneszánsz, tenger penge zenekar van, minden visszajön és mindig vannak újdonságok. Az alternatív színterek pedig nagyjából ugyanezek. Egyedül a rap, vagy ha úgy tetszik a hip-hop zene az, ahol nehéz összekanalazni manapság azokat az előadókat, akik csak a felét tudnák hozni annak, ami az aranyévekben mindenhol futott. Szóval viszonyítási alapnak raktam össze ezt a nosztalgiacsomagot. Meg persze, mert jólesett visszahallgatni az összeset. 

Alchemist gyerekfejjel. Dj Lethal pakolta nekik az alapot, The Whooliganz néven amúgy csak pár szám jött ki, de a tagok és ezek a témák ma már legendásak. Az év 1993...

Cocoa Brovaz aka Smif-N-Wessun. Plusz a latin szekció, vagyis Tony Touch és Hurricane G. A The Rude Awaking és az All Woman lemezek környékén, ebben a közös szösszenetben. 

Ez mondjuk politikusabb, de szintén a kilencvenes évek vége. Talán az első Dead Prez videó, még a 2000 után megjelenő nagylemezek előtt. Gyilkos cucc...

The Arsonists és Non Phixion. Mindkét csapat '99 környékén startolt, igazából ugyanaz a környék, ugyanaz a brigád, Q-Unique meg mindkettőben nyomta. Ez meg egy közös nóta.

Hogy Kool Keith az isten, azt mindenki tudja. Negyven hét lemeze közt, meg ott figyel az Ultra. Tim Dog nagy király, ezt vele hozták össze. Más, mint a Keith cuccok általában, de hatalmas lemez. 1996 - ban jött ki.

Pár kislemeze jött ki a fazonnak, Brooklynban nyomta a kilencvenes évek elejétől. A Madman's Dream és a Can't Hold It Back is hatalmasat szól, de a Tried By 12 lett a legjobb alappal felhúzva. East Flatbush Project és 1996..

Shabazz the Disciple, RZA és Killah Priest meg egy kibaszott GraveDiggaz klasszikus. Három hibátlan lemezen, elég vadba ment végig a téma. 

Megint New York, de kicsit trükkösebb a játék, a Company Flow absztrakt és az év '97. Ekkor jött ki a második kislemez, összesen egy albumnyi anyaguk van nagyjából. EP-I itt és velük kezdte..

Ez a nyolcvanas évek vége, a kilencvenes évek legeleje. Az NWA után még mindig ezen a szinten. Mondj ötöt, amiben ma is megvan ez a fajta  funky?! Engem messze nem kap el semmi annyira, mint akkor...