Még tart a vadász szezon, el kell kapni minden fasza lemezt, ami megjelent az idén. Viszont a szerencse az, hogy lemezek is vadásznak ránk és van köztük pár igazi gyilkos. Mikor a Seattle's New Gods négy tagja banda nevet választott, azt hiszem az egy őszinte pillanat volt. Az önirónia ez esetben ugyanis jogos trónra ültetése is önmaguknak. Az eset maga pedig az első nagylemez, ami nyáron jelent meg Burnpile címmel. Én meg mondom hozzá, hogy toplistás post-hardcore, egy tipikusan Seattle garázsból. 

Szóval nem biztos, hogy a Whores manapság a legjobb banda ezen a vonalon, de ilyesmin nem is szabad vitatkozni. Mindenesetre, ha azokat komálod, most megint hazaértél tesó. Itt ugyanis szintén megvan pakolva az a garázs azzal a jóféle nyers zajjal és disszonáns dallamokkal, amit már sok bandában szerettél erről a környékről is. Noise rock és grunge, simán jönnek le, mint a jackpot. De jó hír még az is, hogy a düh kezelési programnak sem volt semmi értelme. A középtempók is horzsolnak, akkor is agresszív mikor ringat. Az énekes hangja meg egyszerűen kurva jó. Énekel is olyan kurva jól, mint a Murder City Devil's frontember, meg emlékeztet is rá néhol a stílusa. Csak ez a tag több cigit szívott el, talán még Lemmy bátyónál is. Kellemesen le van lakva, mint régen az állami üdülők. A lemezhez meg van videó is és a lemezt most meghallgatom szépen még egyszer. Három kislemez után ezzel a tíz számossal, most nyakra rántottak be, de tényleg!