Szerintem nagyon cuki, ahogy a nagypapák folklórja és ez a maradjunk punkok dolog találkozik az államokban. Én a Farmageddon Records lógójából is csináltattam matricát itthonra és The Builders and the Butchers zenéjét is nagyon szeretem. Ha nem is pepitában, de a Bridge City Sinners ugyanez. Iszonyat jó hangja van a csajnak és még ha nem is áll hozzám zeneileg közel minden pillanat, valahogy nagyon szimpatikus tud lenni az egész. Az ukulelével, bőgővel és a bendzsóval együtt. 

Na meg, ha velük nyomja a Days N Daze a lemezboltban. A másik négyes, akik szerintem nagyon jól vannak ebben a DIY punk folklór dologban még akkor is, ha tudjuk, hogy annyira azért nincsenek lelakva, mint ahogy sokszor kinéznek ezek az aranyos anarchisták. Meg itt lentebb, ebben a friss videóban is, ahol együtt zenél a két zenekar. Olyan hegedű dallamokkal, amiket nem csak az ő nagyszüleik, én is hallgattam a húsleves felett, mikor ment a "Jó ebédhez szól nóta" vasárnap a rádióban. Betyáros három perc, bírom ezeket a formákat. Be is pakoltam a videó alá, ha még valaki menne velük tovább. A képet fent meg nézd meg még egyszer és ha nem ismered Abby the Spoon Lady történetét, akkor ezt a nevet most kurva gyorsan másold át a keresőbe...