Kés, láncfűrész, vagy egy fasza szögekkel kivert buzogány, ezek általában mind azt jelentik, hogy zeneileg teljesen jó az irány. Imádom amikor a hardcore ilyen otromba, az arcomba mászik, picsán rúg és gyomrom basz. Az új Contra harminc másodperc alatt simán behozza azt az érzést, hogy valakit különben, úgy én is jól pofán basznék. Így kell ezt csinálni gyerekek! Izomból és kurva keményen bazdmeg! A lelkesedésem pedig leginkább annak szól, hogy jön szembe végig a Sheer Terror, ősgitárszólók meg a legaljasabb utcai mocsok, de mint az állat!

Tök jó, hogy ez a hangzás anno megjelent a punkban és még mindig van, aki megtalálja magának. Illetve azt is megkockáztatom, hogy eddig egyik korábbi Contra cucc sem szólt ilyen jól, szóval ezúttal Szántó Tomi is valamit pluszban elkapott. Szeretem a hazai bandákban, hogy nincs két egyforma, de ez a bakancsos, erőszakos forma az idei felhozatal egy ismét üde színfoltja. Akarok erre nyomulni élőben. A fizikai formátumot meg már rendelem is Bécsből, vagyis a 9 LIES RECORDS butikjából. Végszó gyanánt meg legyen itt egy Oi! Az már úgyis olyan régen volt!