Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!

2020. április 08. 19:00 - csubeszshuriken

Bambara - Stray (Wharf Cat Records, 2020)

a2336052892_10.jpgIlyesmi zenét csinálni és turnézni vele manapság, szerintem sokkal inkább punk, mint pusztán punkzenét csinálni. Mondjuk a nyolcvanas évek elején még Nick Cave is punknak számított, még ha a The Birthday Party nevű bandája sem egy hagyományos punkbanda volt. A legendás ausztrál zenekar és a komoly szólókarriert befutott énekes históriája itt pedig abszolút analóg, mert a brooklyni Bambara is nagyon hasonlóan szól. A trió úgy tíz éve egy noise cuccal indított és aztán elkezdődött az utazás, ahol egyre nagyobb hangsúlyt kapott a poszt-punk hangzás, majd jött a misztikus dél és az elhagyatott közép-nyugat, meg a komor gothic americana furcsán romantikus, romlott hangulata. 

Szóval az első hallgatás után olyan is ez az anyag, mintha Nick Cave még mindig tudna nyers lenni és akár a Slim Cessna's Auto Club fergeteges bulijaiban közreműködni. A Bambara egyébként eredetileg Georgia államból indult északnak és a Miracle című nyitótételben - ahogy később is lemezen - a nagyvárosi melankólia keveredik a súlyos vidéki búbánattal, ami csak pont annyira szexi, mint önsajnálatban fetrengeni egy életen át. Magad elé viszont nem képzelj most lukas cipőt és blues pocsolyát, mert a Heat Lightning, a Serafina és a Machete is sokkal dinamikusabb dalok, mintsem hogy sima goth andalgók legyenek. 

A ritmusszekcióban egyrészt megvan ez a mániákus tempó, az pedig elég sokat hozzátesz a hangzáshoz, hogy a gitár sokszor úgy szól, hogy egyfolytában eszembe jutott a The Meteors. Több dalban is megvan ez a psychobilly életérzés, érintés. Szóval, ha írnék egy western sztorit, ahol Poison Ivy, Leonard Cohen, David Lynch, Jay Munly és Daniel Ash is főszereplők lennének, csak az olyan számokat ajánlanám hozzá háttérnek, mint Stay Cruel, Made for Me és Sweat. Egyáltalán nem csodálkozom, hogy tavaly a Daughters és az IDLES turnévendégei voltak. Az összes hálám az árnyékos, költői hangulatnak, mert a Stray egy baszott jó album lett. A negyedik nagylemezen is nagyot mentek a Bateh testvérek és dobosuk William. A leheletnyi női vokálok pedig szintén gyönyörűek. 

 

Címkék: lemezek bambara
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fmsuicide.blog.hu/api/trackback/id/tr8415599418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!
süti beállítások módosítása