Van egy kis játék a címben, mert ezt a zenét én is olyasminek érzem, mint ahogy azt egyik szám alatti hozzászólásban már előttem, egy elmés ismeretlen belőtte. Az a trükk, hogy legyen kő egyszerű, de mégis úgy hasson, mintha minden ki lenne benne fordítva, pedig csak kurvára le van horzsolva. Én röviden úgy jellemezném, hogy kazettapunk, valami olyasmi szeánsz után, ahol gyorsan égő ragasztóval a tenyerükön, sötét folyókon mágiáznak elhanyagolt gyerekek.

A legendás Rorschach és a Bone Awl egy-egy embere, három albummal ezelőtt megengedte magának, hogy belemenjen ebbe a mániákus rohanásba, mely az őspunk és a csörömpölős black metál határán van. Februárban pedig a Relapse gondozásában pedig megjelenik majd a negyedik lemez, erről van lejjebb két penge téma. A Raspberry Bulbs kicsit szerintem is olyan, mintha egy Bathory demo találkozna, az Iggy Pop & The Stooges slágerekkel. Csak degeneráltba rátekerve.