Tömegek edzik a lelküket, hogy holnap még kegyetlenebbek lehessenek. Lidérckocsonyával táplálkozó korcsok, akik iszonyodnak egymástól, ahogy a saját felfuvalkodott beleiktől is, minden száj több sebből bűzlik. Piknik a senkik földjén. Meghajlani képtelen, reszkető mutánsok menetelése, szemeik mind a magasba tekintenek, de nem látnak ott semmit. Csak a düh és a levertség uralkodik, szokásos szintjén már senki nem érzi, hogy még valóban létezik. Más állatok és egymás húsát eszik a kozmikus tetemen vonagló férgek. 

A Body Void és a Keeper két kaliforniai sludge banda. - Előbbi az I Live Inside a Burning House című albummal vonult a köztudatba. - Úgy játszanak ebben a három közösen kiadott számban, mint akik tökéletesen érzik, hogy mindennek a végén csak a semmi van. A hamunak pedig csak a halhatatlan napkorong lesz a tanúja, mikor mi már mind kiégtünk. Pontosan olyan szakadék hangzással, kínkeserves acsargással az ének helyett, mint ahol már nem történhet semmi jó. Furcsa paradoxon az ilyesmit magasztalni, ezért leginkább Thou, Ilsa és Primitive Man rajongóknak tudnám depresszív perverzióként ajánlani. Egyébként április 11-én Pestre jön a Body Void. Az Elizabeth Colour Wheel társaságában megtervezett turnédátum eseményét ITT találjátok.