Johnny Cash egy tökös, de inkább merengő és a szentimentalizmusba beleöregedő faszi volt. Szóval az igazi nyughatatlan sokkal inkább Mike Patton, avagy a mániákus zeneprofesszor. Évente három lemez a legkülönbözőbb közreműködőkkel a zene minden területéről, akiknek az összes kísérlete, valahogy Patton újabb vetületévé válik. Elképesztően árnyalt ez az életmű. Amiben öt évvel ezelőtt egy tētēma lemez már helyett kapott, de most ő és az ausztrál Anthony Pateras továbbírják ezt a szintén kitekert történetet. Április 3-án jelenik meg az új lemez, melynek Necroscape lesz a címe. Erről érkezett meg az első szám, természetesen követve a téboly útját, egy groteszk vizuális demonstrációban. Én meg hozzáképzelem, hogy amikor ezek ketten beszélgetnek, az olyan lehet, mint amikor a Star Trek hősök így elengedik a gyeplőt és elszabadul a kibaszott tudományos freestyle. Na de ilyen ez a pszichoakusztikus, experimentális avantgárd. Jön tizenhárom számmal, azt jobbról-balról megcsinál.