A Profound Lore is az a kiadó, ahol mindig érdemes körbenézni az általuk támogatott előadók között, mert tök érdekes bandák cuccait gondozzák. A Dreadnought pedig megint egy olyan zenekar, akik mindössze hét perc alatt, de szerintem nagyon is fel tudják kelteni az ínyenc zenehallgatók figyelmét. Mert a készülő negyedik albumuk első publikus tétele egy olyan komplex és érzékeny szerzemény, ami simán hozza magával a kérdést, hogyha ez ennyire jó, akkor milyen volt az eddig bejárt út. Ami oda vezetett, hogy mint egy Oranssi Pazuzu, Battle of Mice, Pelican, Subrosa és Agalloch keresztmetszet, monumentális és letargikus tételekkel elvéreztet. 

Mandolinnal és szaxofonnal kiegészítve a klasszikus hangszerelést és a pszichedelikus rock, poszt-rock, illetve black metál hatásokat. Sokszor tizenöt, húsz perces számokban, ahogy a korábbi albumokat nézem, elég lehengerlően. Meg az is tetszetős, ahogy az inspirációkról fogalmaznak, hogy magukat a zene és a természet közti mitikus kapcsolatként fogalmazzák meg és ahogy a Colorado hegységről beszélnek, ami a hely, ahol amúgy ők négyen felnőttek. Az új dalon és az albumokon túl megtaláltam az a videót is, ahol a Fire in the Mountains fesztiválon játszanak ők is. Először azonban az említett hét perc az albumról, ami májusban jön és Emergence lesz a címe.