A magyar hardcore punk is olyan, mint egy hajópatkány. Túl fog élni mindent. A győri Bicska is azon aktuális mezőnyhöz tartozik szerintem, akik miatt simán lehet azt mondani, hogy manapság durvábbak az ízek, mint valaha. Ez a helyzet, parasztoknak, ha zabálni kell, azt csak is a jó öreg bugylival. A Bicska most viszont tiszta új, mert a második kislemeze az, ami ma bekéredzkedik, hogy a füleket kivakarja a gecibe.

Másodszor hallgatom és azt kell mondjam, hogy jól megkavarja a dolgokat, szövegek is ütősek megint. Az Egyél az Ember az első kedvencek, de még vadászgatom a sorokat. Recseg durván a Kávészünet, adom hozzá a hatalmas pacsit. Szerintem a Nyugalom után most egy hétig megint csak ez megy. December 21 - én meg Tiszta Gyász az Aurórában. Gyertek Bicska koncerttel is támogatni egy menhelyet. De a dolog először is itt vágjon meg, éles ez a szombat baszki! Mekkora témák, milyen gané egy hangzás! Az Ember nagyon komoly zeneileg is. Elszállás van rendesen...