Kibaszottul unalmasnak tartom azokat a rappereket, akik a nyakamba akarják varrni a nyakatekert szavakba szedett bölcsességeiket és még csak nincsenek is rendesen megfésülködve. Halál tré, hogy ezek azt gondolják, kurvára tudják, hogy pörög a világ, de egy papucsot nem tudnak rendesen lerúgni a…

Az év végén Lemmy, az év elején David Bowie. Két kivételes dalszerző és egyéniség, akikről ezekben a napokban sokan megemlékezünk. A zenetörténelemben azonban van még pár tag, köztünk például Townes Van Zandt, aki szintén átesett a rock and roll betegség minden fázisán és ezzel együtt is tökéletes…

Nem vagyok nagy Böiler rajongó, mert nem. Azt viszont tök értem, hogy ki és miért igen. Ezeknek baszki mindenki a haverja és ebből kifolyólag hatalmas családias duhajkodásokba fordul az össze kibaszott koncertjük, de tényleg. A Budapest című kislemez meg tavaly jelent meg, de ahhoz kapcsolva idén is…

Már olyan régóta nyomja ez a belepörgetős borsodi forma, hogy bemutatni tényleg csak azoknak kell, akik sosem jöttek le a koszba kicsit játszani. Rengeteg szó és mindenféle projekt, de jó pár éve már csak, mint egyszemélyes hadsereg, lövi be a rímeket. Tíz év és most a negyedik nagylemez, ahol az…

A tag csinált eddig tíz olyan lemezt, amik nyomán bárhol és bármikor kirázott a hideg, de a Sadness Will Prevail számomra mind közül a legdurvább. Amikor kijött, pont olyan volt az életem és épp ezért azon a dupla lemezen kajak rajta van minden, amit akkoriban éreztem. Szóval Steve Austin is az a…

Kitűnő lehetőséget biztosít ez az új megjelenés, ugyanis a Beton 4.0 kapcsán írt beszámolóból a BIPØLÄRIS valahogy kimaradt, pedig zeneileg ők is jócskán színesítették a két héttel ezelőtti hétvégénket Győrben. Ami a triónak abszolút hazai pálya, hiszen maga a zenekar is győri és egyébként ez az…

Úgy fújja a szaxofont az ember, hogy amikor hallgatom, érzésben az is mérlegre kerül, hogy egyáltalán milyen ember is vagyok. Háromszor láttam eddig élőben a Bohren & Der Club of Gore zenekart és teljesen megváltoztatta az életemet. Belelopott valami nagyon mély és nagyon finom igazságot, amitől…

Először is ott volt a Legend, vagyis minden idők egyik legjobb rapszövege, de Everlast párszor még azóta is meglepett. Például amikor Amszterdamban váratlanul felszaladt a színpadra, pedig az tök másik két arcnak volt a bulija és négy perc alatt kajak szétoltott mindenkit, aztán megint eltűnt,…

Láttam tegnap egyik régi barátomat egy képen, ahogy láncból kötött hurkot vetett a nyakába és az egyik kezével azt felhúzza, a másikban a kamera. Nem tudtam neki mit írni, mert hazugság úgy vigasztalni, hogy valójában én sem ismerem a válaszokat. Csak azt tudom, hogy rengeteg árnyalat van és valaki…

Idén is toltunk két napot a Betonban, nekem megint ez volt az év  legjobb bulija. Bandák után kurva jó bandák, az agyamat elég sokszor felrobbantották, pont olyan meredek volt a felhozatal, mint odabent az a kibaszott szédítő bunkerlépcső. Pénteken indultunk a pincéből és nagyjából azóta ment az…