Először is ott volt a Legend, vagyis minden idők egyik legjobb rapszövege, de Everlast párszor még azóta is meglepett. Például amikor Amszterdamban váratlanul felszaladt a színpadra, pedig az tök másik két arcnak volt a bulija és négy perc alatt kajak szétoltott mindenkit, aztán megint eltűnt, mintha ott se lett volna. Egy másik alkalommal meg olyan élőzenés House of Pain klubbulit nyomtak, hogy a Hammond-orgona és a Back From The Dead találkozásától leszakadt az állam. Szóval ez a tag sosem csak a pofáját járatta, hogy ő a legnagyobb, mert amit csinált és csinál, értékálló dolog.
Én bírom mind a hét szólóalbumot, mert mindig arról szól a dolog, ahol a fazon éppen tart érzelmileg és kurvára nem csinál úgy, mintha ő nem is öregedne. Mostanában meg már az egészet elengedte és egyszerűen csak jópofa, ahogy egy videó kedvéért felugrik a Hunter S. Thompson álarc, aztán irány a tengerpart. A Dream State című számhoz egyébként The Alchemist csinálta az alapot és Jason Goldwatch rendezte a videót. Az félőrült újságíró különös karakterének megidézésével, mindhárom elég jó választás volt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.