Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!

2019. augusztus 28. 17:00 - csubeszshuriken

Blackmail - Doomsday Junk For The Useless Drunk (2019)

a1968542603_10.jpgAzt hiszem eddig minden Blackmail cucchoz írtam ismertetőt, de a legfontosabb tényt a bandával kapcsolatban még soha sehol nem jegyeztem le. Hogy amikor így valahol jönnek szembe, akkor az határozottan jó, mert jó arc az egész brancs. Mindig tele meglepetéssel, tulajdonképpen ez nyilvánul meg a zenében is, mert a d-beat / crust titulus dacára, ezek mindig csinálnak valamit, ami teljesen máshogy hat, pedig benne van még ugyanaz is. Vagyis van annyi trükk a fejekben, meg kellően színes zenei ízlés ahhoz, hogy összerakjanak egy olyan mozaikot, ami azért még szétszedi az arcod, ha szépen oda tartod. Szerintem egyébként az utolsó Raise Hell esetében sem voltak kérdések, de az új cuccal kapcsolatban sem nagyon lesznek...

Ezek a számok bizony újfent szétcsapnak, csak az arányok most kicsit megint máshol vannak. Az előző anyag a gondolkodás legkisebb igénye nélkül pörgette meg a metál gyökereket, az új cuccon viszont nagyon más dolgok vannak és azok is inkább csak ízek, csipkézni az erőt, ami beveri a koporsószöget. Ezért a Tyrannicide is barbár nyelven szól, hogy te is meghalld jól, hogy neked is meg kell tenned. Kemény magot ültettek el tehát, ebben a súlyos zenei környezetben. Ahol talán a középtempó a legsúlyosabb, de Robi is hatszor vadabb és az összhangzás is hatvanhatszor nagyobbat harap, mint korábban bármikor. A felvétel és a keverés most minden témának duplán alápakol. A basszus úgy pattog, mint egy dühös ütőér, mikor megfeszíti a nyakadat. A dobokkal meg konkrétan agyon lettem verve. Szóval sikerült beterelni a dögöt egy egész korszerű rendszerbe. 

A legérdekesebb hangulata viszont valóban az Esthajnal című számnak van, de nem is csak a penge magyar szöveg miatt, hanem ahogy nyit az a gitár és szövi magát a romlásba belefelé. Légies távlatokkal ágyazva meg a személyes szinteknek, az egyes szám első személy ugyanis van olyan sakálkutya, mint a Suffocate perceiben az a lassú és gyönyörű haláltusa, amit a gitárok végül felravataloznak az eldurvuló alapokra. Ekkor azonban az az elegáns gitárjáték még hátravolt, ami ebben a közegben szintén nem egy szokványos harmónia, ez lesz majd a Deadfall középső egyharmada. A Doomsday Junk For Useless Drunk ügy utolsó mondata pedig, hogy mindenkinek, aki szereti, hogy Sanyival és Lacival a Blackmail együttest élőben is sokszor megnézheti. - Meg ne tudjam, hogy valakinek ideje és lehetősége is volt, mégsem nézett meg egy hazai bandát, sose basszátok fel ezzel a fekete macskát, mert olyan balszerencsét kaparok rátok, hogy még a tökéletes profilképetek is belesárgul a kibaszott facebook kék ég alatt! Na ennyit a zsarolásról! 

 

Címkék: lemezek blackmail
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fmsuicide.blog.hu/api/trackback/id/tr7915028536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!