Szimpátia  pontokból meg amúgy is van még pár. Ott van a borítón Hunter S. Thompson, hogy egyem meg az öreg szipkást. Egyszer véres disznószívekkel borította be Jack Nicholson tornácát és valami hasonló poén még nekem is bakancslistás. Geezer meg a kazettaoltárom közepe, Kings Of Metal és Walls Of Jericho, istenem mekkora lemezek azok. Fontos, hogy meglegyenek a közös pontok, de azért mikor rányomtam a play gombra, az se volt ám piskóta. Legyen mondjuk The Aftrenoon Getlemen, hogy valami hasonlót is mondjak, de sokkal több humorral és lazábban faszábban. Kannás punkok csűrdöngölés, atom pöpec megfeszülés. Vokálok gyomorból, plusz sokkoló káosz grind egyenesen a szívizomba. Avagy a vegytiszta imádat és ez a jó kis egészséges tizenkettes, ami fellazítja amit fel kell, vagy nekem legalábbis az a sejtésem, hogy ez a tapasztalatom. Örülök, hogy kint van, tényleg hatalmas a cucc!