Mondjuk én is késésben voltam, mert valamikor a Valonielu lemez után kapcsoltam, de akkor és később sem találtam magyar nyelvű cikkeket az Oranssi Pazuzu munkássága kapcsán. Pedig elképesztő forradalom, amit a finn black metál színtér berkein belül zeneileg művelnek. Nem hiszem, hogy előttük hallottam hasonlót, teljesen egyedi és absztrakt az ábrázolás, ahogy megváltozott tudatállapotaikat felvázolják a nagy pszichedelikus térképre. Ezért is hangzott csodálatosan a hír, hogy tovább ötvöznek és a Dark Buddha Rising másik öt zenészével állnak színpadra közös műsorral. Az ügynek pedig folytatása is van, mert idén áprilisban mindebből lemez is lesz. 

Szóval, aki ismeri a két zenekart, az tudja, hogy ez a tíz zenész nagyon máshogy áll a zenéhez, mint a legtöbben. A zene ugyanis nem buli. Kilépés, másik dimenzió, utazás és megismerés, de nem buli. Legalábbis ezen a szinten. Én meg nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott tavaly, amikor a Waste of Space Orchestra néven futó új projekt nyitotta meg a Roadburn fesztivált. Pedig nagyon rám fért volna. A várakozás viszont valamelyest kárpótol, mert az egyetlen alkalom után megjelenik az egyetlen lemez is, ami ebből a fúzióból születhet. Méghozzá április 5-én a Svart Records gondozásában Syntheosis címmel. A rövid album előzetes itt lejjebb mindenesetre önmagában izgatóbb, mint a popzenei magazinok mintáját követő rocksajtóban felfuttatott élesztős készítmények minimum kétharmada. Bár, ha az előzetes alatt található amatőr videóba beletekintesz, szerintem degradáló azt mondani, hogy ez egy rockbanda, vagy sima metál produkció.