Nem zenész vagyok, hanem hallgató. Ezért mindent, amit hallgatok, csakis érzelmi oldalról van jogom megközelíteni. Az pedig továbbra is nagyon érdekel, hogy mit érzett egy tizennégy éves, amikor olyan együttesekkel találkozott, mint a New Order, The Cure, Depeche Mode és Bauhaus. Ezek ugyanis annyira érzelem gazdag alkotók, hogy ma már minden egykori feltupírozott tinédzsert szirmát hullató koravén virágnak látok, akiket túlságosan hamar kapott el saját életük árnyéka. A bársonyba zárt és introvertált nyolcvanas évek illata, mely az elmúlt években erősen újra itt kísért, többek között az olyan bandáknak köszönhetően, mint a Boy Harsher, She Past Away, Drab Majesty és Body of Light. Épp ezért az utóbbi kettő egy közös turnén remek párosítás. 

A Dais Records mindkét bandája, vagyis az arizonai és a kaliforniai duó is friss albummal jelentkezett, szóval ez az év is bőven patinás lett a darkwave műfajban. A nyolcvanas évek futurisztikus víziói utolérték magukat és romantikus elrablása ez a szíveknek, az egyre hidegebb jelenben. A Drab Majesty új lemezéhez nyáron sajnos túl meleg volt, de a Body of Light Time to Kill című albumát nemrég ITT rajongtam körbe, nálam biztosan az év egyik legjobb albuma. Ezért ünneplejük a csajommal a négy éves évfordulónkat éppen a Dürer Kertben, mert minden billentyűhangnál olvadásra számítunk. Kell, hogy akadjon ott egy sötét sarok, ennek az egész fényes kapcsolatnak. Október 28-án tehát a Fekete Zaj szervezésében valódi new wave óceán. Aztán vadásszon ránk a Szárnyas Fejvadász...