Esős őszi napokon, egy másik alkalommal pont pünkösdkor, de karácsony estéken is eszembe szokott jutni az arcod, a hangod, olyankor mindig megnézem ezt a videót. Nekem a szemmel szinte  láthatatlan változások misztikumáról és az abszolút pozitív hozzáállásról szól.  Rád kerestem már az összes létező…

Viharban a bicajjal, kézzel hideg chilis bab, oda kell baszni a napnak. Egy ideje amúgy sem érdekel semmi, csak a szörnyekre emlékeztető ágak és a kurva sűrű pókhálók. Páradús, sötét ösvényeken a csalán csípi a lábam és a death metál az egyetlen barátom. Nem kevés megjelenni készülő, elmenyúzó anyag…

Az Amenra dolgai nálam az elmúlt egy-két évben kezdtek elhalványulni, de ettől még továbbra is azt gondolom, hogy fontos zenekar. A tagok különböző projektjei összefognak egy abszolút kreatív és nagyon színes színteret, ahonnan valami sűrű és sötét mindig csepeg. Az Oathbreaker, Wiegedood,…

A CVLT Nation év végi listája méltatta három éve, akkor hallgattam meg párszor a Personae Ingratae lemezt. Épp az End of Mirrors album végett súlyos Alaric lázban égtem és mindenféle deathrock cuccra rámozdultam, ezek közül pedig a német Rope Sect is eléggé adta. Kurva érdekes zene, szerintem a…

A nyolcvanas évek átka, az abnormális kamaszok pokoljárása, első lendületből rendet rakott a metálban. Néhányan ugyanis azonnal elhatárolódtak a műfajon belül zeneileg, mielőtt még a technikai fejlődés elbaszta az egészet. A jobb hangszer és a jobb stúdió, na meg a figyelemért való küzdelem a…

Ian Glasper sem az a hétköznapi fanatikus. Írt könyvet a korai angol hardcore, az ottani thrash metal és az anarcho-punk színtérről is. Az utóbbi címe Burning Britain és végül ez a kötet szolgáltatta az alapot a The Day the Country Died című dokumentumfilmhez is. Ahogy a könyv, úgy a film is…

A Bad Religion és a Dag Nasty tanításai, időnként szerintem piszok üdítő valami ilyesmit hallani. Abszolút a kilencvenes évek dallamai, amit lehet jól és rohadt szarul is játszani. Mondjuk a The Queers például elég jól tolta, de később Strike Anywhere is a jobbik utat választotta. Utóbbi nem egy…

Piszok érdekes véletlen, hogy a kihívásos játék végett, amire teljesen feltekeredtem, pont a napokban gondoltam erre a lemezre. Mivel összesen csak tíz albumot nevezhetek meg, EI-P és régi bandája a Company Flow, illetve a szintén brooklyni Non Phixion voltak versenyben. Megy a töprengés, keverek…

Aki csak félszemmel követi a macskát szerintem már az is vágja, hogy az IDLES itt még sokáig folyamatosan téma lesz. Kevés aktuális előadóért lelkesedem annyira, mint Joe Talbot és csapata. Ők megtudták csinálni azt, hogy sikert sikerre halmoznak, de a zene megmaradt az underground legfinomabb…

Már nagyon régen nem veszek cd lemezeket, de a Pop Adrian 37th Psychristiatric című Rudimentary Peni még fölugrott a polcra ötezerért. Ezzel pedig azt akarom mondani, hogy nálam abszolút etalon zenekar. Zeneileg és gondolkodásban, az albumokat körülvevő provokatív művészetben, ez a legendás brit…