Tavalyi cucc, de mivel ilyen robotzsarus, lehetetlen lett volna jobbat választani ma estére. A Paul Verhoeven rendezte cyberpunk klasszikus az évekkel csak egyre értékesebb, mert tisztán látszik, hogy a mai sci-fi produkciók még a közelében sincsenek. Volt tehát az a kísérlet, ahol Alex J. Murphy robottá lett és onnantól örökéletű a történet. A minnesotai MURF is dedikált neki egy lemezt, agyműtét utáni totális punkhullámok.
Véresen komoly a komolytalan, vagyis az anyag erőszakos, de nem humortalan. Jók kis zajos és futurisztikus hardcore / punk, ami egyre jobban esik szét, ahogy közeledik a végéhez. Az utolsó Cobra Assault Cannon már négy perc, de minden korábbinál kegyetlenebb a vergődés, ami az arcba mar. Noise rock drogbogár, mindenki parabola áldozat. A Seize Them is a fülemen csalta ki az agyamat, mert a gitártéma egy perctől nagyon durván felizgat. A hattagú banda ugyanis elég okos, az egy perces nyálfröcsögésekből nyitnak meg később mindenféle dimenziót. Tipikus Harakiri Diat videócsatornás cucc, pedig ezt kivételesen nem ott találtam. A videók alapján viszont mindenki tökéletes elmebeteg, ki is nyírták az idióták a ma estémet. Kénytelen leszek megnézni valami régi filmet. Engem is gecire túszul ejtett a nyolcvanas évek. Kell, hogy mindig ilyesmi történjen a zenében.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.