Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!

2019. március 23. 19:00 - csubeszshuriken

Tíz szent parancsolat - Tíz kegyetlen split

sonrie-ahora-ok.jpgŐ is inkább kőbe véste, vagyis "do it yourself" nyomta, nem bízta az egészet nagyobb kiadókra. A tíz parancsolat abszolút az alap, tehát ugyanúgy kötelező, mint a következő split lemezek. Szentírás és hardcore, mind a kettő meggyógyítja a fejeket, mindkettő adhat erős keretet. Csak előbbi egy kicsivel népszerűbb, de Istennek a punkoknál mindig sokkal jobb volt a lobbija, igaz az övé tisztes főállás, míg a zene az csak valakinek a hobbija. Mégis isteni, ahogy tolja, se lóvéja, se zsíros kiadója és többek között ezért is praktikus - nem csupán szimbolikus - hogy együtt jelenjen meg két fasza kis cucc. Ilyenekből szedtem össze most tízet, mert nagyon szeretem rendezgetni a kedvenceimet. Cikkekből, mint ez meg lesz egyébként több is, szóval ez most csak az első menet, de kurva jó, hogy egyből le tudtam írni egy helyre húsz állat bandanevet.

Chris Colohan halál menő bandái közül az egyik, még  a kilencvenes évek végéről One Blood és Brutal Knights tagokkal. Ez a split volt a kanadai banda második kiadványa. A They Live! nevű bandával közösen, akik egyik feléből a Gas Chamber lett tíz évvel később. Ez a lemez egyébként kétezres és kurvára kegyetlen metál hardcore megatron. 

Valahogy mindig is imádtam a portlandi zenekarokat, a Harum-Scarum pedig simán az egyik legjobb ottani punkbanda. Ha a Mental Health lemezt még nem ismered, akkor ajánlom, hogy mindenképpen azzal kezd. A csajfrontos trió az mellett még három albumot kiadott, meg ezt az egy négy számos split lemezt a lengyel Stupor zenekarral közösen. Egy lemezt megélt crusty punk anyanyelvi szinteken.

k

A Slap A Ham kiadó legendás kiadványa, sok mindent nem is lehet hozzáfűzni. New Jersey grindcore és Redwood City grindviolence, hatalmas tanítást vág le mindkét banda. Dave Witte és Kindred McCune is meghatározó alakjai voltak a kilencvenes évek underground extrém zenéjének. Sok más penge bandában is...

Ezt a múltkor majdnem sikerült jó áron megvennem, de a hirdetésre túl későn reagáltam. A Hellshock nálam hatalmas kedvenc, szintén Portlandből, nagyon durva crust. Az oldaluk utolsó száma pedig egy Poison Idea feldolgozás. A másik oldalon pedig az Effigy, stílusában hasonló fajsúlyú, gyilkos japán metál hardcore. Úristen mekkora szám a végén a Dictator, gyaláz ez a dobsound. 

Fukszos ausztrál hardcore banda, kurva sok jó pólóminta, totál pengék a lemezborítók is. Már csak ezért is érdemes egy Extortion cuccra rámenni. Split kiadványuk is van egy jó pár, kisebb kiadóknál is, mint a Deep Six, de én ezt komálom a legjobban. A Black Flag nóta is nagyot robban, plusz a B oldal is nagyon más. Hosszabb számok dalolászás, a Jed Whitey egy remek rock and roll punkbanda, ahol ugatás helyett slágergyár van. 

Systral, Acme, Mörser, Acheborn, Suicide Nation, Carol és Stack. Avagy a német színtér sajátos hangzású death / crust / grind bandái, melyek hangzásukban hasonlóak, de mind nagyon karakteres. A kilencvenes évek közepétől a kétezres évek elejéig, mind elképesztő lemezekkel. Nekik szeretnék tisztelegni ezzel a Hessen vs. Brehmen megosztással. Ha pedig ez véletlenül meglenne valakinek, üzenni szeretném, hogy pénz, ékszer nem számít!

A kilencvenes éveket és az ezredforduló környékét nehéz elhagyni, de a Backslider már kimondottan az új bandák közé tartozik és azok között is egy nagyon erős szint szerintem. A három éve megjelent Motherfucker is karakteres, tök egyedi powerviolence. A számai belevertek minket a falakba, úgy két éve lent a Robotban. Ez a split viszont még korai cucc, kilenc perc és huszonegy szám. Brutális pusztítás, amihez a Chainsaw to the Face is hozzátett tízet, könyörtelen New Jersey powerviolence. 

Pöpec holland crossover a Citizens Patrol, a B oldalt meg viszi a kibaszott Reproach. Benelux thrash hardcore tengely térdig a huszonegyedik században. Ennek a nyolc és fél percnek minden perce arany. Pedig csak egy bakelit, hogy azt a büdös kurva istenit.

Mindenképpen szerettem volna, hogy legyen hazai vonatkozása a cikknek, ez pedig még akkor lett meg, amikor a Fekete Macska sehol nem volt. Ez a cucc viszont tavaly kurva nagyot szólt, én mindig csak nézek ki a fejemből, hogy ami itthon van az milyen kicsi és milyen rohadt nagy. A Step On It régóta favorit, de most már a SxOxTxEx is ott szigorít, ahol kell. A lemezjátszón elég sokszor...

Ez is csak itt van meg, nemhogy fent lenne a polcon. A Los Crudos az egyik legnagyobb, a split cuccaik mind világbajnokok. Ezek még korai tételek és a kilencvenes évek első fele, vagyis a Viviendo Asperamente került az A oldalra. A másikra pedig Spitboy és a Roughly Living, avagy totál politikus csajbanda Kaliforniából, ahogy a Los Crudos soraiban is, szintén latin amerikai főszereplőkkel. A trió Mi Cuerpo Es Mio hetese mellett se menj el, mert az is kurva nagy, de először még ez van itt, kegyetlen ez a split. 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fmsuicide.blog.hu/api/trackback/id/tr1114708901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!