Ez nem lesz könnyű, de egy jó ideje a környezet sem az. A két művész egy világban egyesül, ahol mi emberek milliárdnyi kézzel húzzuk egyre szorosabbra a hurkot és az áldozat természetesen a természet. A két művész látásmódja egységben van, de a tapasztalatokat máshogy dolgozza fel, más formát ad nekik. A Xiphoid Dementia az ipar teremtette terjedő sötétség himnuszát írta meg, épp olyan ridegen zakatol, mint az elszigetelt élők belső világa a monoton napi rutinban. Míg a Bastard Noise egyértelműen kinyilatkoztat, egyenes szövegekben agitál, a zajok káoszában robbant, sóvárog a kozmikus perspektíva teljes hiánya miatt. Mindkét előadó három-három számmal szerepel majd a Human Extinction Engine című anyagon, de lejjebb csak az ehhez készült két videó látható.