Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!

2018. december 27. 19:00 - csubeszshuriken

Improvizatív jazz káosz - Előkapartam egy Slobber Pup lemezt

a0729649598_10.jpgKarácsonyra hazautaztam, ültem az egykori gyerekszobámban és eszembe jutott, hogy hallgatnék valamit, amiben olyasmi betegelefánt szaxofon van, amitől egyből a plafonon kezdenek el szaladgálni az érzések. Aztán beugrott az Opium Hum blog és hogy ott találtam meg a Slobber Pup első lemezét is anno. Rákerestem újra és közben kiderült, hogy ennek a projektnek van egy másik lemeze is, amit igazán még ki sem pörgettem. Arra viszont emlékeztem, hogy Matts Gustaffson szaxofonjátéka pontosan az az absztrakt és zaklatott krimi tempó lesz, amire aktuálisan vágyom. 

Így hát nyomtam egy igent a Pole Axe lemezre és hagytam, hogy rám szakadjon a klasszikus jazz elemek elszabadult improvizációiból kikevert korrekt kis káosz. A poénhoz viszont tudni kell, hogy előző este telefonon teremtettünk kapcsolatot öcsémékkel, ahol a fia Beni egy liliputi dobcuccot kapott és azt néztük egy félórán keresztül, ahogy a kis csávó nem ragaszkodva semmilyen ütemhez üti a motyót, de mint az állat. A poén pedig az, hogy miközben a Pole Axe szólt, anyám átsétált a szobán, megállt az ablaknál, hallgatta egy darabig a megőrült elefántot és az egyéb hangszerek dimenzióváltásait, majd röviden javasolta, hogy kapcsoljam ki, mert pont olyan idegesítően dobolnak itt is, mint korábban Beni. Én meg gondoltam ezt mindenképpen elmesélem majd Pándi Balázs cimborámnak, aki a Slobber Pup projektben is dobol.

Joe Morris gitáros és Jamie Saft mellett. Vagyis négy nagyon komoly figura táncol az elme legszélső határain, de abszolút azon a szinten, ahol nem csak nekik, de még nekem is jó. Matts szaxofonja pedig sokszor tényleg, mint egy mentálisan zavart elefánt, amely a finomabb és súlyosabb hangok disszonanciája közepette küzd a saját érzéseivel és próbálja azokat kifejezni. A brutalitás zsenialitása pedig kisúrolta belülről a koponyám. Nagyon komáltam most ezt a 2015-ös anyagot, jó hogy valaki felpattintotta ide, még ha ez nem is mindig jófej dolog. Amit pedig nagyon fontosnak tartok ez ügyben, az a Black Ases című első album és a projektben szereplő zenészek egyéb munkái. Minimum Gustaffson kollekciójára érdemes rákeresni, ha még nem, de a többieknél is lesz néhány érdekesség.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fmsuicide.blog.hu/api/trackback/id/tr1714517860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Underground! Gyanúsan sokszor van leírva az, hogy underground!