Az év utolsó harmadában is folyamatosan érkeznek a tonna súlyú lemezek, nem mintha ezen múlna az életem, de nehéz lesz összerakni egy tízest a kedvencekből. Az Under és a Night Hunter végett csak múlthéten két újabb esélyes, miközben pár nap múlva publikus lesz a Portrayal of Guilt bemutatkozó albuma is. Mármint az első nagylemez három Ep után, ha eddig jól számoltam. A texasi srácok története pedig már azokkal a hetesekkel is ígéretesnek bizonyult. Jól megvannak borulva, azt mindjárt meg kell hagyni. Olyan jól, mint Converge, a Hexis, a Couch Slut, a pg. 99, a Discomfort meg az ilyenek. 

A felsorolással pedig azt hiszen jól körbe is kerítettem a Portrayal of Guilt nevét. Ebből talán kirajzolódik, hogy a zenei irányt esetükben merre kell keresni. Post-hardcore fájdalom és black metal erőszak, de mindez kicsit vaskosabb hangzással, mint a kortársaknál. Az acsarkodás művészetébe néhol elektronikával is belenyúlnak, de ettől nem lesz a zene Full of Hell, viszont van olyan agresszív, mint az Ocean City grindcore négyes. Ezt az album második, már publikus tétele szerintem simán alá is támasztja. Ötletes a ritmusszekció játéka, nagyon szeretem benne a basszust, de az A Burden darálójában is van egy jó adag groove. Mégis a Your War tekerget meg leginkább, átok gonosz a torok. Van mit várni a  teljes megjelenéssel. Amit itt csekk..